          |
|
 |
|
|
Kazincbarcika a Bükk hegységtől északra elterülő dombvidékre épült, ott ahol a dombságot széles völggyel átszelő Sajó folyóba beleömlik a kis Tardona patak. Ezt a vidéket már hosszabb idő óta Borsodi-medence néven tartja számon a földtani és földrajzi szakirodalom. A Borsodi medence nem tartozik a Kárpát- medence évszázadok óta ismert népi elnevezésű tájai közé, mint például a Bükk hegység. Az évszázados barnaszén bányászat alapja adta meg a táj elnevezését.
A medence kifejezés tükrözi a táj viszonylagos alacsony fekvését a szomszédos hegységekhez - Bükk, Aggteleki -karszt-hoz képest, hiszen Kazincbarcika csaknem a medence közepén helyezkedik el. De utal a földtani viszonyaira is. A földrajzi elhelyezkedés meghatározza Kazincbarcika flóráját és faunáját. Kazincbarcika és környéke a növényföldrajzi beosztás szerint a flóravidék bükki flórajárásába tartozik. Nem beszélhetünk a város közigazgatási területén természetes ősi vegetációról, az erdők egy része félkultur erdő, nagyobb része pedig telepített kulturerdő.
Kazincbarcika éghajlatáról elmondható– földrajzi elhelyezkedéséből adódóan- az ország alacsony évi középhőmérsékletű vidékei, közé tartozik. Csak a hegységekben fordulnak elő az itteninél alacsonyabb középhőmérsékletek, nyara is csak mérsékelten meleg.
