Polgármesteri Hivatal - Ügykörök

	Ügykör: Anyakönyvi igazgatás,és eljárás Szervezeti egység: Ügyfélszolgálati Osztály

Anyakönyvvezetési feladatok, és eljárás

A születés és a haláleset anyakönyvezése

A születést és a halálesetet anyakönyvezésre be kell jelenteni. Az intézetben történt születést és halálesetet az intézet vezetője, az intézeten kívüli születést a szülők, illetve a szülésnél közreműködő orvos, az intézeten kívüli halálesetet hozzátartozója, ennek hiányában az erről tudomást szerző jelenti be. A bejelentéssel egyidejűleg közli, illetve bemutatja és csatolja az anyakönyvezéshez szükséges iratokat.

A születés és haláleset bejelentéséről jegyzőkönyv készül. Az abban foglalt adatokat és az okiratokat az anyakönyvvezető ellenőrzi, a hiányzó és szükséges iratokat és adatokat beszerzi, illetve annak pótlására az érintettet felhívja. Kérésre a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően teljesíti az anyakönyvezést és kétnyelvű anyakönyvi kivonatot állít ki.

Születés anyakönyvezése
Az anyakönyvezető a születés bejelentéséről szóló jegyzőkönyv alapján - minden az anyakönyv illetékességi területén megszületett gyermeket - függetlenül attól, hogy a gyermek a nyilvántartás hatálya alá tartozik-e, vagy sem - anyakönyvezi - illetékmentes anyakönyvi kivonatot állít ki, teljesíti az előírt adatszolgáltatásokat, a bejegyzést mutatózza. A nyilvántartás hatálya alá tartozó gyermekekről készített jegyzőkönyvek teljes adattartalmát rögzíti, intézkedik az okmányiroda felé a személyi azonosítót tartalmazó hatósági bizonyítvány kiállítása iránt. Amennyiben az anya nem tartozik az ÁNH hatálya alá az anyakönyvvezető anyakönyvezi a gyermeket, kiadja részére a születési anyakönyvi kivonatot azzal a felhívással, hogy intézkedjen a területileg illetékes idegenrendészeti hatóságnál a gyermeknek a népesség nyilvántartás rendszerbe való beléptetése iránt.

Házasságon kívül született gyermek anyakönyvezésekor azt az erre rendszeresített nyilvántartásba bevezeti, s a gyermek lakóhelye szerint illetékes gyámhatóságot értesíti a gyermek családi jogállása rendezésének megindítására. A gyermek 3 éves koráig a családi jogállásának rendezését figyelemmel kíséri, s az illetékes gyámhatóságot 6 hónaponként ismételten erre felhívja. A gyermek 3. életévének betöltése után, vagy az anya kérelmére az illetékes gyámhivatalt megkeresi a képzelt apa adatainak megállapítása érdekében.

Teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat alapján az apa adatait az utólagos anyakönyvezés szabályai szerint az anyakönyvbe bejegyzi, teljesíti ennek megfelelően az előírt adatszolgáltatási kötelezettségét.

Külföldi állampolgár által tett apai elismerő nyilatkozatot - elbírálás céljából - az Észak-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal Miskolci Kirendeltségének megküldi, elbírálás után az adatokat az anyakönyvbe bejegyzi és elvégzi az előírt adatszolgáltatást.

Apaságot megállapító jogerős bírói végzés alapján az anya és az apa gyermekük családi nevére vonatkozó nyilatkozatának megtétele után az apa adatait az anyakönyvbe bejegyzi és elvégzi az előírt adatszolgáltatást. Elkészíti az új születési anyakönyvi kivonatot és a gyermek születésekor kiadott anyakönyvi kivonat bevonása után ezt az anyának kiadja, vagy az állandó lakóhelye szerinti önkormányzatnak küldi meg fentiek szerinti intézkedésre.

A gyermek családi nevének megváltozását rögzíti a nyilvántartásba. Nem magyar állampolgár születésének anyakönyvezésekor e tényről - az okirat külföldre történő továbbítása céljából - anyakönyvi másolatot és anyakönyvi kivonatot állít ki, melyet az Észak-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal Miskolci Kirendeltségének megküld.

Örökbefogadást engedélyező határozat alapján a születést újból anyakönyvezi, az örökbefogadó szülőknek illetékmentes születési anyakönyvi kivonatot állít ki és küld meg. Az új személyazonosító jel képzéséről gondoskodik. Az előírt nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tesz.

Apaság vagy anyaság vélelmének megdöntéséről hozott jogerős bírói határozat alapján a születést újból anyakönyvezi, majd megkeresi a gyermek, illetve az anya lakóhelye szerint illetékes gyámhivatalt, a gyermek családi jogállásnak rendezése ügyében. Teljes hatályú apai elismerés alapján, vagy újabb bírósági ítélet alapján utólagos anyakönyvezést végez.
Az előírt szabályok szerint kiadja az új születési anyakönyvi kivonatot, végül teljesíti az előírt nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségét, és átvezeti a nyilvántartáson a változást.

Rendezetlen családi jogállású gyermek családi jogállását a gyámhatóság képzelt apa adatainak megállapításával rendezheti. A gyámhatóság határozata alapján az anyakönyvvezető a bejegyzést elvégzi. Új anyakönyvi kivonatot állít ki a régi bevonásával egyidejűleg és elvégzi az előírt adatszolgáltatás, nyilvántartás átvezetését.

Minden esetben a változásokat a betűrendes névmutatóba bevezeti.

Feldolgozás után a jegyzőkönyvet és minden egyes alapiratot az anyakönyvi irattárban elhelyez.

Haláleset anyakönyvezése
A haláleset bejelentésekor készült jegyzőkönyv, és az orvos által kiállított halottvizsgálati bizonyítvány alapján a halálesetet az anyakönyvvezető a halotti anyakönyvbe bejegyzi. Erről halotti anyakönyvi kivonatot állít ki, s azt a hozzátartozó részére átadja. Teljesíti az előírt adatszolgáltatásokat.

Bevonja az elhalt személyi igazolványát, s azt az illetékes Okmányirodának - miután érvénytelenítette - megküldi.

Az elhalt születését és házasságkötését nyilvántartó anyakönyvi hivatalt értesíti a haláleset tényéről.

A halottvizsgálati bizonyítvány erre szolgáló (III.) példányát a lakóhely szerint illetékes jegyzőnek, a hagyatéki eljárás megindítása céljából megküldi.

Nem magyar állampolgár halálesetéről anyakönyvi kivonatot és anyakönyvi másolatot állít ki, melyet az Észak-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal Miskolci Kirendeltségének - külföldre történő továbbítás céljából - megküldi.

Letelepedett külföldi állampolgár személyi igazolványát bevonja, érvényteleníti, s azt az Okmányirodának megküldi.

Holtnak nyilvánító, illetve halál tényét megállapító jogerős bírói végzés alapján anyakönyvezi a halálesetet, s az előírt adatszolgáltatást - fentiek szerint - teljesíti, a végzést hozó bíróságot az anyakönyvezésről értesíti, a kérelmező részére halotti anyakönyvi kivonatot állít ki.

Az általa vezetett születési és házassági anyakönyv utólagos bejegyzések rovatába a haláleset tényét bevezeti.

Ismeretlen holttest esetén a rendőrség által közölt azonosító adatok alapján anyakönyvezi a halálesetet. Figyelemmel kíséri, hogy az ismeretlen holttest személyazonosságát sikerült-e a rendőrségnek megállapítani, ha igen, ezt az anyakönyvbe bejegyzi.
A halálesetet a betűrendes névmutatóba bejegyzi.
A jegyzőkönyv alapján rögzíti a nyilvántartásba (passziválja) az eseményt, majd azt az anyakönyvi irattárban elhelyezi.
Házasságkötés

A házasságkötési szándékot a házasodni kívánók személyesen jelentik be.

Az anyakönyvvezető vizsgálja, hogy az érintettek rendelkeznek-e a házasságkötés törvényes előfeltételeivel. Ennek megléte esetén a házasságkötési szándékról jegyzőkönyvet vesz fel. A házasodni kívánók szándékának megfelelően, illetve a törvényben foglalt határidők betartásával - kitűzi a házasságkötés időpontját. Indokolt esetben felmentést ad a harminc napos várakozási idő alól.

Nem magyar állampolgár házasságkötési szándékának bejelentése után az ehhez szükséges iratokat az Észak-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal Miskolci Kirendeltségének, elbírálás céljából megküldi. Elbírálás után tűzi ki ez esetben a házasságkötés időpontját. Megszervezi az ünnepélyes házasságkötéseket, a házasságot megköti, a feleség, férj nevének megváltoztatása esetén a személyi azonosító igazolvány kicserélésére felhívja a figyelmet. Átadja a házassági anyakönyvi kivonatot. Teljesíti az előírt szolgáltatásokat. A házasságot a betűrendes névmutatóba bevezeti.

Külföldi állampolgár házasságkötése esetén az anyakönyvi kivonatot és anyakönyvi másolatot az Észak-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal Miskolci Kirendeltségének, külföldre történő továbbítás céljából megküldi.

Jogerős gyámhatósági engedéllyel házasságot kötött kiskorú esetében a gyámhatóságot a házasság megkötéséről értesíti.

Rögzíti a nyilvántartásba az eseményt a jegyzőkönyv alapján, és irattárban elhelyezi.

A házasság felbontásáról vagy érvénytelenné nyilvánításáról kiállított válási lap alapján a házassági anyakönyv utólagos bejegyzések rovatába e tényt feljegyzi, s a családi állapot megváltozását rögzíti.

Külföldi bíróság által hozott házassági bontóítéletet bejegyzés előtt, előírt melléklettel együtt elbírálásra megküldi az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnak, majd a közigazgatási hivatal engedélye alapján jegyez be az anyakönyvbe és adatszolgáltatást teljesít.

Bejegyzett éllettársi kapcsolat

Akkor jön létre, ha anyakönyvvezető előtt, 2 tanú jelentlétében az együttesen jelenlévő két 18. Életévét betöltött azonos nemű személy személyesen kijelenti, hogy egymással bejegyzwett élettársi kapcsolatot kíván létesíteni. Kiskorú részére nem engedélyezett.
Joghatásai: Nem fogadhatnak örökbe a bejegyzett élettársak gyermeket, nem viselhetik egymás nevét.

A bejegyezett élettársi kapcsolat megszűnik: halállal, bírósági felbontással vagy közjegyző általi megszüntetéssel

A bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozására a fővárosi kerületekben, a megyei jogú városokban, és a körzetközponti feladatokat ellátó anyakönyvvezetőnek van hatásköre.

Megjegyzendő: ha az egyik ügyfél külföldi, akkor tanúsítványt kell hoznia, hogy a külföldi jog szerint létesíthet bejegyzett élettársi kapcsolatot, melyet az Észak-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal Miskolci Kirendeltsége bírál el. Ha a bejegyezett élettársi kapcsolat létrejön, értesíteni kell a külföldi országot.

Adategyeztetés

Az anyakönyvvezető minden évben elvégzi az előző év anyakönyvi eseményeinek teljességi ellenőrzését, s a még felmerülő hibákat - szükség szerint az anyakönyvet - javítja.

Hazai anyakönyvezés

Magyar állampolgár külföldön történő születésének, házasságkötésének és halálesetének hazai anyakönyvezését az anyakönyvvezetőnek kezdeményezni - az ügyfél kérésére, vagy ha hivatalosan tudomására jut - kötelessége.

Az anyakönyvezéshez szükséges okirat hiteles magyar fordítását, és a felvett jegyzőkönyvet, esetlegesen szükséges más okiratokat anyakönyvezés céljából az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Hazai Anyakönyvi Osztályának megküldi.

Névváltozás

A feleség nevének megváltozása az anyakönyvezető hatáskörébe tartozik.

Az anyakönyvezető jegyzőkönyvet készít, a név megváltozását az anyakönyvbe bejegyzi, erről anyakönyvi kivonatot állít ki és a kérelmező részére átadja. A változást rögzíti a nyilvántartásba. Ha nem az illetékességi területén történt a házasságkötés, akkor a felvett jegyzőkönyvet a házasságkötés helye szerinti anyakönyvvezetőnek küldi meg ügyintézésre.

Minden születési családi és utónév változás a IRM hatáskörébe tartozik.

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium hatáskörébe tartozó névváltozási kérelmeket átveszi, a kérelembe foglalt adatokat ellenőrzi, és a szükséges iratokkal együtt az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumba továbbítja. Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumi értesítés alapján születési, házassági anyakönyvekbe a névváltozást feljegyzi, a változást átvezeti a nyilvántartásba kérelemre új anyakönyvi kivonatot állít ki. Az okiratot az anyakönyvi irattárban elhelyezi.

Honosítás, visszahonosítás

Magyarországon letelepedési engedéllyel rendelkező, a magyar állampolgárságot megszerezni kívánó személyek honosítási - visszahonosítási kérelmét előkészíti. A kérelmet - a szükséges iratokkal együtt - az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Állampolgársági Főosztályára továbbítja. Hiányzó okiratok pótlására a kérelmezőt felhívja. Kezdeményezi a születés, házasság haláleset, hazai anyakönyvezését, megigényli a polgár magyar személyazonosító igazolványát és felterjeszti a IRM-be.

A honosítási - visszahonosítási kérelem kedvező elbírálása után az állampolgárt kiértesíti, az állampolgársági eskütétel napját kitűzi. Megszervezi az ünnepélyes állampolgársági eskü letételét. Az eskütételről jegyzőkönyvet készít, melyet az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnak megküld. A honosított - visszahonosított személyeknek a honosítási okiratot átadja.
Teljesíti az előírt adatszolgáltatást.

Magyarországon anyakönyvezett események esetén az illetékes anyakönyvi hivatalokat, az eskü letételének a napjáról a KEK Központi Hivatalát, valamint az idegenrendészeti hatóságot a magyar állampolgárság megszerzéséről értesíti.

Írásos és személyesen megjelenő ügyfél kérelmére anyakönyvi kivonatot, hivatalos szerv megkeresésére másolatot állít ki, mely évente több ezer darabot tesz ki.

Az 1980. december 31-ig teljesített anyakönyvi események utólagos bejegyzéseiről külön az arra rendszeresített nyomtatványon "UB" jegyzéket készít és félévente a Megyei Levéltárnak megküldi.

Az ügyintézők tevékenységüket önállóan végzik és saját felelősséggel rendelkeznek az általuk végzett eljárás során. Az anyakönyvvezető őrzi és kezeli az anyakönyvi irattárat.

Hivatalból és kérelemre kijavítja az anyakönyvi bejegyzést és a nyilvántartást és új anyakönyvi kivonatot állít ki.

Kérelemre állampolgársági bizonyítvány iránti kérelmet vesz fel és mellékleteivel együtt az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnak megküldi.

Egyéb családi események
Igény szerint az anyakönyvvezető közreműködik az ünnepélyes gyermekköszöntő (névadó), valamint házassági évfordulók ünnepélyes lebonyolításában, annak megszervezésében.

1. Anyakönyvi kivonat kiállítása, hatósági bizonyítvány kiadása:
Anyakönyvi kivonat a születés, a házasságkötés, a haláleset helye szerint illetékes anyakönyvvezetőtől kérhető. Az első anyakönyvi kivonat illetékmentes, minden további a felhasználástól függően illetékköteles. Az illeték mértéke 2.000.- Ft, melyet illetékbélyegben kell leróni. A kivonat személyesen, írásban, vagy meghatalmazott útján kérhető.

Abban az esetben, ha az ügyfélnek olyan adatra van szüksége, amelyet az anyakönyvi kivonat nem tartalmaz, hatósági bizonyítvány állítható ki, melynek illetéke 2.000.- Ft, és illetékbélyegben kell leróni.

2. Születés anyakönyvezéshez szükséges iratok:
A szüléshez vinni kel az anya érvényes személyazonosító igazolványát.
Igazolni kell az anya családi állapotát:

- Házasságban élő anya 300 napnál nem régebbi házassági anyakönyvi kivonatával. Kivéve ha Kazincbarcikán szül és kazincbarcikán volt a házassága,
- Elvált anyag a jogerős bírósági ítélettel, vagy a záradékolt házassági anykönyvi kivonattal
- Özvegy anya a volt férj halotti anyakönyvi kivonatával,
- Hajadon anya személyes nyilatkozatot tesz a kórházban.

3. Haláleset anyakönyvezéséhez szükséges iratok:

- A bejelentő szeméyazonosító igazolványa,
- Elhalt személyazonosító igazolványa,
- Az orvos által kiállított halottvizsgálati bizonyítvány,
- Ha kórházban történt a haláleset, akkor ezen felül jegyzőkönyv haláleset bejelentéséről című nyomtatvány,
- Az elhalt születési, házassági anyakönyvi kivonata,
- Elvált családi állapotú elhalt esetén jogerős bírósági végzés, vagy ilyen tartalmú házassági anyakönyvi kivonat,
- Özvegy családi állapotú elhalt esetén a volt házastárs halotti anyakönyvi kivonata.

4. Házasságkötési szándék bejelentéséhez szükséges iratok:

- Érvényes személyazonosító igazolvány, lakcímkártya,
- Születési anyakönyvi kivonat - kivéve, ha Kazincbarcikán születtek,
- Elvált családi állapot esetén jogerős bírói ítélet, vag ilyen tartalmú házassági anyakönyvi kivonat,
- Özvegy családi állapot esetén a volt házastárs halotti anyakönyvi kivonata.

Külföldi házasuló esetén tanúsítvány szükséges, a külföldi okiratokat az Országos Fordító Iroda által kiállított magyar nyelvű fordítást kell benyújtani.


5. Külföldön történt születés, házasságkötés, haláleset anyakönyvezéséhez szükséges iratok:

- A külföldi okirat hiteles magyar fordítással ellátva,
- Külföldön született gyermek esetén a szülők házassági anyakönyvi kivonata,
- Küldöldön történt halál esetén az elhalt személyi okmányai

Az eljárást a lakóhely szerint illetékes anyakönyvvezető előtt lehet kezdeményezni személyesen, vagy meghatalmazott útján. Ha a kérelmező nem személyesen jár el a személyi okmányainak fénymásolatát csatolni kell.
Külföldön élő személyek a nagykövetségen terjeszthetik elő kérelmüket.


6. Állampolgársági ügyekhez szükséges iratok:

Honosítási/visszahonosítási kérelmet a lakóhely és körzetközpont jegyzője szerint illetékes anyakönyvvezetőnél lehet benyújtani, az erre rendszeresített formanyomtatványon, mely az anyakönyvvezetőnél vehető át. A kérelem illetékmentes.
Mellékletei:

- Kézzel írt önéletrajz,
- Születési, házassági anyakönyvi kivonat,
- Megélhetés, lakhatás igazolása,-" Alkotmányos alapismeretekben tett sikeres vizsga vagy a vizsga alóli mentesülés igazolása.

Kedvezményes honosításhoz/visszahonosításhoz a kérelmező illetve felmenői egykori magyar állampolgárságát igazoló okirat.

Állampolgársági bizonyítvány iránti kérelemet a lakóhely szerinti illetékes anyakönyvvezetőnél lehet benyújtani, az erre rendszeresített formanyomtatványon. Az eljárás illetéke: 3.000.- Ft, melyet illetékbélyegben kell leróni. A külföldön élő személyek csak a nagykövetségen terjeszthetik elő kérelmüket.

7. Névváltoztatási ügyek:

Születési családi és utónév megváltoztatását az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium engedélyezi. Lakóhely szerint illetékes anyakönyvvezetőnél lehet előterjeszteni a kérelmet az erre rendszeresített formanyomtatványon. Mellékelni kell az érintettek anyakönyvi kivonatát. Illetéke az első alkalommal 10.000.- Ft, melyet illetékbélyegben kell leróni.
Házassági név az érintett kérelmére módosítható. A kérelmet a lakóhely vag a házasságkötés helye szerint illetékes anyakönyvvezetőnél lehet előterjeszteni. Illetéke: 5.000.- Ft, melyet illetékbélyegben kell leróni.


Kazincbarcika, 2009. december 3.


Alkalmazott jogszabályok:

- A többször módosított 1952. évi IV. törvény (Csjt.), mely a házasságról, a családról és a gyámságról,
- Többször módosított 1982. évi 17. törvényerejű rendelet, mely az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviseléről,
- 1979. évi 13. törvényerejű rendelet a nemzetközi magánjogról,
- 6/2003. (III.07.) BM rendelet, mely az anyakönyvektől, a házasságkötési eljárásról és névviselésről,
- 1993. évi LV. törvény, mely a magyar állampolgárságról,
- 1993. évi LV törvény végrehajtására kiadott 125/1993. (IX.22.) Korm. rendelet
- 2009. évi XXIX. törvény a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról