|
A jegyzői hatáskörbe utalt ügyfélszolgálati és igazgatási tevékenységek, mint államigazgatási feladatok a mindenkor érvényes államigazgatási eljárásokat szabályozó törvény és a vonatkozó ágazati, szakmai jogszabályok alapján történnek, figyelembe véve az általános érvényű hivatali belső szabályozásokat is.
Az ügyfélszolgálathoz tartoznak a birtokvédelmi, a hatósági bizonyítványok kiadása, a kereskedelmi ügyek, a hirdetmények közzététele, a talált tárgyakkal kapcsolatos ügyintézés, állattartási ügyek, a szabálysértési eljárások és az okmányirodai hatáskörök gyakorlása.
Az igazgatási tevékenységekhez a hagyatéki eljárások, a környezettanulmányok elkészítése, a hadigondozottakkal kapcsolatos feladatok ellátása, a marhalevelek kiadása, az eboltás megszervezése, a veszélyes ebekkel kapcsolatos hatáskörök gyakorlása és az anyakönyvi ügyek tartoznak.
Az okmányiroda az ügyfélszolgálat körzetközponti szerepet betöltő, speciális illetékességű részlege. Az okmányirodában személyi és lakcímigazolvánnyal kapcsolatos, illetve vállalkozói igazolvánnyal és közlekedés-igazgatással összefüggő, egymenetes hatósági eljárások folynak.
Az eljárás megindulása:
Az eljárások – az államigazgatás alapszabályaival összhangban – általában kérelemre, ritkán hivatalból indulnak. Hivatalból indult eljárás esetén az eljáró ügyintéző az első eljárási cselekményről készült iratot megküldi az iktatást végző ügykezelőnek, aki az iktatás után azt visszaküldi az eljáró ügyintézőnek.
A postai úton érkező kérelemet az osztályvezető szignálja majd az eljáró ügyintéző a szignált iratot iktatásra elküldi az iktatást végző ügykezelőnek. A visszaérkező irat alapján az ügyintéző az eljárást lefolytatja. Ha a kérelem a hivatal más osztályához vagy a hivatalon kívül más szervhez tartozik a kérelmet az ügyintéző vagy az osztályvezető küldi meg a megfelelő helyre.
A szóbeli kérelmet a gyakorlatban mindig annál az ügyintézőnél terjesztik elő, aki az eljárást le fogja folytatni, mivel az eljárásra nem jogosult ügyintéző a kérelmezőt az eljáró ügyintézőhöz irányítja. Az eljáró ügyintéző a szóbeli kérelem alapján készült jegyzőkönyvet az iktatást végző ügykezelőnek küldi, majd az iktatott iratot visszakapja és az eljárást lefolytatja.
Hatáskör, illetékesség, kizárás
Az egyes eljárások lefolytatása előtt, illetve az ügyek intézése alatt folyamatosan figyelni kell két kérdést, a hatásköri-illetékességi szabályokat és a kizárási okokat. Amennyiben az eljáró ügyintéző megállapítja, hogy az ügy nem tartozik a hatáskörébe, vagy nem illetékes az eljárásra, az iratokat átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező államigazgatási szervhez.
Vizsgálni kell továbbá, hogy nem áll-e fenn kizárási ok, különösen az önkormányzati tulajdonviszonyból, illetve az ügyfelek és az eljáró ügyintéző személyes kapcsolatából adódóan. Ilyen esetekben a jegyzőtől kell eljáró ügyintéző kijelölését kérni, vagy a vezető az Észak-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal B-A-Z. Megyei Kirendeltségétől eljáró szerv kijelölését kéri. Ilyenkor az ügyfelet tájékoztatni kell, hogy más szerv vagy ügyintéző fogja az eljárást lefolytatni.
Az egyes eljárások lefolytatása
Hatáskör, illetékesség:
Ügyfélszolgálati Osztály: anyakönyvvezetési feladatok, hagyatékkal kapcsolatos feladatok, birtokvitás ügyekkel kapcsolatos feladatok, hatósági bizonyítványok kiállítása, marhalevél kezelés, talált tárgyak kezelése, hirdetményekkel kapcsolatos feladatok, eboltás, működési és telephely engedélyekkel, állattartási és mezőgazdasági feladatok.
Jogorvoslat
A nem határozattal és a nem alakszerű határozattal végződő ügyekben nincs fellebbezési lehetőség. Az alakszerű határozatok ellen az érintett a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezhet. A fellebbezés következtében a döntéshozó a határozatát módosíthatja, visszavonhatja, kijavíthatja vagy kiegészítheti. Ha az elsőfokú szerv a határozatát nem kívánja módosítani, visszavonni, kijavítani vagy kiegészíteni, akkor a fellebbezési határidő lejártát követő 8 napon belül köteles az iratokat felterjeszteni az Észak-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal B-A-Z. Megyei Kirendeltségéhez, aki az alaphatározatot helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. A megsemmisítés mellett a másodfokú szerv az elsőfokú szervet új eljárásra is utasíthatja.
Végrehajtási szak
Az érdemi határozat a jogerőre emelkedés után végrehajthatóvá válik. Végrehajtható az a határozat is, amelynek az azonnali végrehajtása életveszély vagy jelentős, illetve helyrehozhatatlan kár miatt lett elrendelve.
A kötelezettséget megállapító határozatok (pl.: a birtokvédelmi kérelemnek helyt adó határozatok) végrehajtása a törvény által biztosított szankciók alkalmazásával történik, amennyiben az érintett önkéntesen nem tesz eleget kötelezettségének. E szankció legtöbbször a végrehajtási bírság kiszabása, mely szükség esetén ismételhető. A végrehajtási bírságot kiszabó határozat ellen is lehet fellebbezni, annak a teljesítésre vonatkozóan azonban nincs halasztó hatálya. Például a birtokvédelmi eljárásban ritkán, de előfordul az alaphatározatba foglalt kötelezés karhatalom (rendőrség) útján történő kikényszerítése.
Az eljárás lezárása
A döntés meghozatala, esetenként a végrehajtás után az eljárás befejeződik. A tárgy évi iratok az iratkezelés szabályai szerint az osztályokon lévő irattárba kerülnek, majd két év után a központi irattárba.
Az iratokat ügykörüknek megfelelő ideig őrzik az irattárban, majd levéltárba vagy selejtezésre kerülnek.
|
|
